A KPMG új ESG Tanúsítási Érettségi Indexe alapján világszerte a vállalatok 75 százaléka úgy érzi, hogy még hosszú út áll előtte ahhoz, hogy készen álljon az ESG teljesítményének tanúsítására és az új szabályozási követelményeknek való megfelelésre. Pedig a 2024. január 1-jétől kezdődő üzleti év vonatkozásában az európai uniós közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatoknak már kötelező lesz jelentést közzétenniük.
Közzétette a 2022-es évről szóló Fenntarthatósági jelentését az AutoWallis. A vállalat az időszak során túlteljesítette a korábban meghatározott célokat, emellett pedig továbbfejlesztette fenntarthatósági teljesítményének mérhetőségét és értékelését is, és több kapcsolódó új projekt elindítását, közöttük az EU Taxonómia szerinti jelentéstétel előkészítését is tervezi.
A NEO Property Services Zrt. közzé tette első ESG jelentését. Az ingatlanszolgáltató ezzel bemutatta a környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási területeken kitűzött céljait, valamint az eddig elért eredményeket.
Kiadta második ESG jelentését a Wing, amelyben a 2022-es évre vonatkozó környezetvédelmi, szociális és vállalatirányítási területeken megfogalmazott törekvések, célok és eredményeit szerepelnek. A jelentés a társaság hamarosan véglegessé váló első, átfogó ESG stratégiájával összhangban készült el.
Bár a tőzsdén jegyzett nagyvállalatok már aktívan foglalkoznak a fenntarthatósági kérdésekkel, arra mindeddig várni kellett, hogy a beszámolási kötelezettség tartalma, valamint formája kidolgozásra és elfogadásra kerüljön. Július végén azonban a Bizottság elfogadta az Európai Fenntarthatósági Jelentési Szabványokat (ESRS) - áll az MN6 Energiaügynökség közleményében.
Folyamatosan növekszik a zöld finanszírozás aránya az MBH Jelzálogbank kihelyezett hitelállományában, és a bank célja továbbra is a hazai lakásállomány korszerűsítése zöld hitelek segítségével – derül ki az MBH Csoporthoz tartozó hitelintézet 2022-es évről szóló fenntarthatósági jelentéséből, amelyet a Budapesti Értéktőzsde honlapján tettek közzé kedden. 2022-ben a bank növelte a zöld finanszírozás arányát, valamint fejlesztette a károsanyag-kibocsátás mérésére szolgáló módszertanát.
Az Európai Bizottság a mai napon elfogadta az európai fenntarthatósági jelentéstételi standardokat (ESRS), amelyeket a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD) hatálya alá tartozó valamennyi vállalat alkalmazni tud - szerepel az Európai Bizottság honlapján.
2024-2025-től már minden nagyvállalatnak - amelyeknek az árbevétele, mérlegfőösszege, illetve a munkavállalói létszáma eléri a jogszabályban meghatározott számokat - kötelező lesz a fenntarthatósági jelentés készítése a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelv (Corporate Sustainability Reporting Directive, CSRD) alapján. Vannak hazai nagyválallatok, amelyek már évekre visszamenőleg készítenek jelentést, illetve egyre több olyannal is találkozni, akik még 2024 előtt, az idei évben is beszámolnak a nem pénzügyi eredményeikről. A Magyarországon mintegy 800 főt foglalkoztató Unisys, illetve a KÉSZ Csoport is közzétette a 2022-es évre vonatkozó fenntarthatósági jelentését.
Harmadik alkalommal adta ki a K&H a fenntarthatósági indexét, az elsőként tavaly júniusban közzétett mutató a nettó 300 millió forint feletti árbevételű vállalkozások (összesen több mint 31 ezer ilyen van Magyarországon) körében végzett felmérés alapján készült. Az eredmények akkor azt mutatták, hogy a cégek többsége tudja, hogy foglalkoznia kell a fenntarthatósággal, de még konkrét lépéseket kevesen tettek. Tavaly év végén valamelyest javultak a fenntarthatósági mutatók, idén nyáron azonban a felmérés azt mutatta, hogy a környezeti elkötelezettség, illetve az aktív megvalósítások visszaestek, helyette a társadalmi fenntarthatósággal foglalkoztak inkább a cégek, vélhetően azért, mert ezek a nehezebb gazdasági környezetben kisebb ráfordítással megvalósítható lépések. A jövőre nézve érdemes arra is számítani, hogy minden, ami nem zöld megoldás vagy technológia, egy idő után drágábbá válik.
A fenntarthatósági jelentés egyrészt kötelezettség, hiszen meg kell felelni a fenntarthatósági menedzsment kihívásainak, melyek kapcsán kérdés, hogy lehet-e optimális technológiai támogatást biztosítani ehhez, egyáltalán kell-e? Léteznek-e vállalati előnyök, és vajon ezeket a kötelezettségeket lehet-e lehetőséggé formálni? – tette fel a Portfolio Sustainable Tech 2023 konferencián a kérdést Fülöp Zoltán, az msg Plaut Hungary Kft. ESG divíziójának vezetője.
A feltörekvő magyar vállatoknak okoz majd a legnagyobb fejtörést a CSRD, azaz a fenntarthatósági jelentések Európai Unió által előírt rendszere, ami alapján először 2026-ban kell beszámolót közzétenni a 2025-ös év eredményeiről - vélik a KPMG szakértői. A felkészülési idő most még soknak tűnik, de a jelentési keretrendszerek kialakítása hosszadalmas, és gyakran beruházásigényes folyamat, ráadásul a pénzügyi szféra, azon belül különösen a bankok, már most is komoly adatigényt támasztanak a vállalatokkal szemben egy hitelkérelem elbírálásakor.
A befektetők 44%-a szerint az éghajlatváltozás kezelésének a vállalatok öt legfontosabb prioritása között kellene szerepelnie. Az éghajlatra való összpontosítás elsősorban üzleti kérdés számukra, közel kétharmaduk szerint ugyanis a befektetési hozam növelése a legfontosabb motiváció a környezetvédelemért tett intézkedések során. Háromnegyedük úgy véli, hogy a vállalati beszámolókban elterjedt a greenwashing, ezért kevésbé bíznak a fenntarthatósági jelentésekben – derül ki a PwC 2022-es globális felméréséből, mely a befektetői prioritásokat és kétségeket vizsgálta.
Második alkalommal adta ki a K&H a fenntarthatósági indexét, az elsőként júniusban közzétett mutató a nettó 300 millió forint feletti árbevételű vállalkozások körében végzett felmérés alapján készült. Az eredmények akkor azt mutatták, hogy a cégek többsége tudja, hogy foglalkoznia kell a fenntarthatósággal, de még konkrét lépéseket kevesen tettek. Most, fél év elteltével, valamelyest javultak a fenntarthatósági mutatók, de még mindig magas arányban hiszik azt a cégek, hogy semmilyen szén-dioxid-kibocsátásuk nem keletkezik, és kifejezetten sokan egyáltalán nem tervezik, hogy felállítanak egy klímasemlegességi céldátumot.
Egy - Európában, Közel-Keleten és Afrikában tevékenykedő több mint 150 befektető körében végzett - friss KPMG felmérés szerint a befektetők aktívan integrálják befektetési döntéseikbe a Környezeti, Társadalmi és Vállalatirányítási (ESG) szempontokat. Mi több, a felmérés eredményei szerint közel megduplázódik azon befektetők aránya, akik a jövőben ESG átvilágítást terveznek végezni a tranzakciós folyamat részeként, míg azok aránya, akik nem fognak ESG átvilágítást készíttetni, mindössze öt százalékra csökken.
Miután az Európai Parlament 2022. november 10-én elfogadta a vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelvet, tegnap az Európai Unió Tanácsa is véglegesen zöld utat adott a befektetők tájékoztatását segítő kötelezettség bevezetésének. A CSRD részletesebb jelentéstételi követelményeket vezet be a vállalatok környezetre, emberi jogokra és szociális normákra gyakorolt hatásáról, az EU éghajlati céljaival összhangban lévő közös kritériumok alapján. A Bizottság az első szabványcsomagot 2023 júniusáig fogadja el. A fenntarthatósággal kapcsolatos információk gyűjtése az EU-ban működő közel 50 ezer vállalkozásra lesz érvényes, szemben a jelenlegi szabályok hatálya alá tartozó mintegy 11 700 vállalattal.
Újabb két fenntarthatósági jelentéssel bővült a hazai vállalatokhoz, szervezetekhez köthető 2021-re vonatkozó riportok száma, az E.ON Hungária Csoport első alkalommal készítette el a fenntarthatósági jelentését, míg a nonprofit szervezetek között elsőként a Bátor Tábor Alapítvány is beszámolt az eddigi eredményeiről.
Sorra lepleződnek le a kémek.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Töretlen az orosz erők előretörése.
Elszabadultak az indulatok.
Ha tényleg elkobozzák a befagyasztott vagyonát.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
